Friedrich Klára írástörténeti kötetében rámutat arra a trianoni békediktátumból eredő szomorú helyzetre, hogy a történelmi Magyarország határain kívül került művelődési értékeinket, például írásemlékeinket, napjainkban románnak, bulgárnak, szlováknak minősítik a mérvadó külföldi tudósok. A 80 ábrát, táblázatokat, több színes és fekete-fehér képet is tartalmazó írástörténetben a főbb írásfajták ismertetése mellett elsőként kerül az őt megillető helyre a magyar rovásírás.
