A karikás a lovas pásztornépek jellemző terelőeszköze, a magyar pásztor fő és legdíszesebb szerszáma, valószínűleg a keleti, a honfoglalás előtti török kulturális eszközeink közé tartozik. A Hortobágyon és a Kiskunságban használt forma, amelynél a szíjkengyelt oldalt kötik a nyélhez, megegyezik a steppei népek (pl. kírgizek és baskírok) ostoraival. A karikásostor (vagy karikás) rövid nyelű, kenderkötélre bőrszíjból font, állatterelő eszköz, melyet főleg a csikósok és pásztorok használtak, s használnak máig is. Nevét az ostor több ágból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikáról kapta.
Our website uses cookies that are essential for basic operation. You can enable marketing related cookies for broader functionality. In this case you also accept the privacy policy