Karikás Ostorok

A karikás a lovas pásztornépek jellemző terelőeszköze, a magyar pásztor fő és legdíszesebb szerszáma, valószínűleg a keleti, a honfoglalás előtti török kulturális eszközeink közé tartozik. A Hortobágyon és a Kiskunságban használt forma, amelynél a szíjkengyelt oldalt kötik a nyélhez, megegyezik a steppei népek (pl. kírgizek és baskírok) ostoraival. A karikásostor (vagy karikás) rövid nyelű, kenderkötélre bőrszíjból font, állatterelő eszköz, melyet főleg a csikósok és pásztorok használtak, s használnak máig is. Nevét az ostor több ágból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikáról kapta.