A rovásírás kutatása, terjesztése területén nagyon sok a feladat, nem pihenhetünk. Ezt az is mutatja, hogy a magyar rovásírás még mindig nem lett hungarikum, a fröccs (Spritzer) viszont igen. Nem vagyok ellensége a fröccsnek, főleg ha rozéborból készül, de a magyar művelődéstörténet legértékesebb kincsét, a rovásírást kellett volna elsőként felvenni a hungarikumok sorába. Rovásemlékeink pusztulnak, eltünedeznek, a hivatalos szakemberek semmit nem tesznek megmentésükért, összegyűjtésükért, pedig tekintélyük, idejük lenne rá. Azért sem tettek semmit, hogy a magyar rovásírás a Unicode-ba kerüljön, vagy Forrai Sándor munkássága Magyar Örökség Díjas legyen. Mindezeket a feladatokat az általuk dilettánsnak, laikusnak, délibábosnak gúnyolt magyar emberek - kis fizetésből, kis nyugdíjból élők - idejüket, pénzüket, egészségüket feláldozva végzik el.
